Milyen kondenzvíz elvezetési lehetőségek vannak klímához, panel lakás esetén?
A klímaberendezések használata télen és nyáron is kondenzvizet termel. Ennek oka a párakicsapódás. Egyszerűbben nézve a klímánál mindig van egy hideg és egy meleg oldal, ami éppen az üzemmódtól függ. A kondenzvíz képződés, vagy páratartalom kicsapódás a hideg oldalon jelentkezik. Tehát ha hűtünk akkor bent és ha fűtünk akkor kint.
A hatályos szabályozások tekintetében azonban mindig újra felmerülő kérdés, hogy ki lehet vezetni vagy sem. A válasz ennyire nem egyszerűsíthető le, hiszen igenis meg nem is. Nézzük meg a szabályozás lényegét. A kondenzvíz kivezetések gyakran a társasházaknál okozhatnak problémát, mivel az együttélés ideális állapota az lenne, hogy másokat ne zavarjunk és minket se zavarjon egy másik lakó. Ez a közösségi feltétel és a másik a településképi megfelelés. Az esztétika, a műemlékek és az infrastruktúra védelme, az állagmegóvás és az ideális városkép. Ezek mind fontos szempontok a szabályozó hatóságoknál. A klímaberendezések elhelyezése az épületek homlokzatán az egységesség hiánya miatt nem túl szép látvány és ezzel kevesen vitatkoznak. Azonban szükséges, hiszen otthonunk kényelmét és komfortját, jogosan próbáljuk megteremteni és ennek ez is szerves része.
A kondenzvíz elvezetés társasházaknál nemcsak műszaki, hanem együttélési kérdés is
Panel lakások esetében a kondenzvíz kivezetése különösen érzékeny téma.
A víz egyszerű „kicsöpögtetése” az erkélyről vagy homlokzatról gyakran:
az alsó szomszéd erkélyére csöpög,
nyomot hagy a homlokzaton,
algásodást, elszíneződést okozhat,
télen akár jegesedést is előidézhet,
zajos csepegéssel zavarhatja a lakókat.
Ezek a jelenségek sok esetben nem szándékos károkozásból, hanem a megfelelő elvezetési megoldás hiányából adódnak.
Engedélyeztetés.
Ez elsőre ijesztőnek tűnhet, azonban fontos megérteni, hogy a városi vagy településképi szabályozás nem azt kívánja eldönteni, hogy lehet-e klímaberendezésünk vagy sem.
A cél sokkal inkább az, hogy az adott környezethez mindig a legmegfelelőbb műszaki és esztétikai megoldás szülessen.
Egy erkélyen, illetve az erkélyen belül elhelyezett berendezés általában kevésbé érinti a városképet, hiszen az az ingatlan használati területéhez tartozik. Az ablak alá, mellé vagy a homlokzatra kerülő kültéri egység viszont már az épület közös megjelenésének része. Ezek a berendezések jól láthatóvá válnak, ezért nem mindegy az elhelyezésük, kialakításuk és összhatásuk.
Az egységes megjelenés megőrzése különösen társasházaknál jelent kihívást. Ha minden lakás különböző helyre, eltérő módon szerelteti fel a berendezést, az rendezetlen, sokszor zavaró képet eredményezhet. A telepítés gyakran a legegyszerűbb kivitelezési szempont szerint történik, ami műszakilag működik ugyan, de városképi szempontból nem ideális.
Ezt a helyzetet kívánja rendezni a településképi és építészeti szabályozás: iránymutatást ad arra, hogy az adott helyszínen mi tekinthető megfelelő megoldásnak.
Ezért a legcélszerűbb minden esetben egyeztetni a helyi építészeti vagy településképi hatósággal. Ők pontosan meg tudják határozni, hogy az adott épületnél milyen elhelyezés fogadható el, és milyen kialakítás illeszkedik a környezethez.
Az engedélykérés lényege tehát nem a tiltás vagy a szankcionálás, hanem a megfelelőség biztosítása.
Közös érdekünk, hogy a telepített berendezés senkit ne zavarjon, hosszú távon is problémamentesen használható legyen, és elkerülhetők legyenek a későbbi konfliktusok.
Tapasztalataink szerint ezek az egyeztetések kifejezetten együttműködő módon zajlanak, és a döntéshozók figyelembe veszik a műszaki szükségleteket is. A megfelelő engedély birtokában pedig a berendezés biztonsággal, minden érintett számára megnyugtató módon üzemeltethető.
Miért nem ideális a hagyományos „kicsövezem a falon” megoldás?
Sokan a legegyszerűbb utat választják: egy műanyag csővel kivezetik a kondenzvizet a homlokzatra.
Ez azonban társasházaknál több okból sem szerencsés: Esztétikailag nagyon nem előnyös, a műanyag cső elfagyhat (fűtési üzemmódban), eltömődhet, elavult.
A cél nem a víz „eltüntetése”, hanem kulturált kezelése
A nyári kondenzvíz kezelésének egyik leghatékonyabb módja a víz elporlasztása, amely során a keletkező kondenzátum nem egy ponton távozik, hanem finom ködként elpárolog, így megszüntethető a csepegés és a tócsaképződés a klíma használata során. Ez a megoldás meglévő berendezésekhez is jól illeszthető, utólag is telepíthető, és tartósan, karbantartható módon biztosít kulturált vízkezelést. Kiegészítő megoldásként alkalmazható a kondenzvíz csatorna felszerelése is, amely egyszerűen rögzíthető a kültéri egységhez, falbontás vagy fúrás nélkül. A csatorna a berendezés központi kifolyójához illeszkedik, így a nyári és téli kondenzátum elvezetése egységes, rendezett formában oldható meg. Mindkét megoldás engedélyezhető kialakításnak tekinthető, ezért célszerű már a telepítés előtt egyeztetni és betervezni őket. A felszerelést a legtöbb klímaszerelő könnyen elvégzi, a kondenzvíz csatorna pedig akár a felhasználó által is rövid idő alatt telepíthető.